Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép A Cibakházi-Holt-Tisza területi meghatározása

Részletek a „Cibakházi-Holt-Tisza” című konferencián, 2008. október 17-én elhangzott előadásból

Az immár hagyományosnak számító, évente megrendezésre kerülő „Cibakházi-Holt-Tisza” című konferenciá,n 2008. október 17-én tartott előadásom címe: „A holtágak területi meghatározásának és tulajdonosi megoszlásának hatása a szükségszerű rehabilitációra” volt. A rövid felkészülési idő alatt munkatársaim közreműködésével igyekeztem a Holt-Tiszáról rendelkezésemre álló terveket, nyilvántartásokat, térinformatikai rendszerben feldolgozott térképeket - földhivatali, 2005. évi ortofotó (légi), 2000. évi topográfiai (szintvonalas) - áttekinteni, az anomáliákat feltárni és részben feloldani.

A holtág területének meghatározását földhivatali térképek és nyilvántartás alapján kétféle megközelítésben végeztük el.

 - Az első esetben az intenzíven (szántóként) művelt területek határát fogadtuk el a holtág kiterjedésének, ami  nagyjából egybeesik  a hajdani  élő Tisza által kialakított – a szintvonalas térképen jól érzékelhető - partéllel.  Ez az értelmezés adja a legnagyobb holtág területet. Az 1. változat Holt-Tisza, vízállás, nádas, erdő, gyep művelési ágakat tartalmaz. 

- A második megközelítésben kifejezetten a vízfelületeket (kivett Holt-Tisza, vízállás) és a mellettük található – műveltként nyilvántartott - nádas területeket összegeztük.

A kivett területeket vízállás megnevezéssel tüntették fel a tulajdoni lapokon, csak egy esetben találtunk Holt-Tisza jelölést. A kimutatás alapján is jól érzékelhető, hogy a nádassal borított felület aránya igen magas a vízfelülethez képest. Érdekesség, hogy a nagyrévi külterületen a korábban vízállásos területek jó részénél művelési ág változás történt, nádas besorolást kaptak és magántulajdonba kerültek.

 
 

sor szám

 

Vízállás,     Holt-Tisza 

Nádas  

Erdő 

Gyep 

Tulajdoni arány m²/össz ter %

1.

Magántulajdon

-

268 725

-

 

268725.m²  10,25%

2.

Nagyközségi Önkormányzat Cibakháza

927 614

691 212

91191

45962

1 755 979m²   66.97%

3.

Községi Önkormányzat Nagyrév

-

1331

-

-

1331m²     0.05%

4.

M.Á., KÖTI-KÖVIZIG (Szolnok)

2634

-

-

-

2634m²      0.1%

5.

Tiszazugi Mg.Tsz.*

481925

-

-

-

481925m² 18.38%

6.

Vörös Csillag Mg.Tsz. **

3817

-

-

-

3817m²      0.15%

7.

M.Á., HNPI (Debrecen)

-

107468

-

-

107468m²      4.09%

I. változat összesen: művelési ágak aránya %

1415990m² 54%

1 068 736m² 40.76%

91191m² 3,48%

45962m² 1,76%

2621879m² 100%

II. változat összesen művelési ágak aránya%

1415990m²  56.99%

1068736m²  43,01%

-

-

2484726m²  100%

* 1992 óta felszámolás alatt áll.

**átalakulás után jogutódja a Cibakházi Mg. tsz volt amely 1992 november 20.án megszűnt.

 

Szükségszerű rehabilitáció:

A Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó ökológiai állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A VKI kötelezően előírja a társadalom bevonását a tervezési folyamatba. (www.euvki.hu) A VKI, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) sz. Kormányrendelet előírja, hogy vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteni Magyarország teljes területére (felelős a KvVM). A Tisza-részvízgyűjtőre vonatkozó tervek koordinálója, és a tervek összeállítója a KÖTI-KÖVIZIG. A vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmazni fogja a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) tervezetének nyilvánosságra hozatalának határideje 2008. december 22. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a feladatokat víztestek szintjén kell a legnagyobb részletességgel meghatározni és végrehajtani. Az előkészítő munka keretében az állóvíztestek között a Cibakházi-Holt-Tisza jellemzése is elkészült. Ez az anyag tartalmazza az általános, a hidrológiai, a morfológiai jellemzőket, az emberi tevékenység hatásait, a vízminőség fizikai, kémiai adatait, valamint a víztest élőlény csoportok alapján történő besorolását. A minősítések elsősorban az új VKI referencia értékek alapján történnek. - A holtág kémiai minősítése (az eddig elvégzett labor vizsgálatok szerint): „a víztest … kifogásolható ökológiai állapotúnak tekinthető. A víztest tápanyagháztartás, valamint szerves anyag terhelés szempontjából kockázatos.”- A halfaunisztikai vizsgálat minősítése: „A holtág halas szempontból az egyik legkedvezőtlenebb állapotban van. Jelentős a belső és külső eredetű feltöltődés, egyes vízterületek lefűződése, elzáródása néhány éven belül bekövetkezhet. A keresztöltésekkel elválasztott vízterek között ugyan elméletileg kis átmérőjű zsilipekkel megoldott a halak migrációja, de ez a valóságban minimális jelentőségű. A természetes szaporodás feltételei elsősorban a keszegfélék számára adottak. A nemes halak esetében szinte csak a kihelyezésekből származó állományrészek kerültek elő. Mind faj, mind egyedszám tekintetében kedvezőtlen állapotokat rögzítettünk.”

 Ezek a minősítések is azt támasztják alá, hogy a Cibakházi-Holt-Tiszánál az élőhely helyreállítása, az élőhely védelme egyre sürgetőbb feladat, még mielőtt a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak. A szükségszerű rehabilitáció - ami elsősorban pályázat útján valósítható meg - feltétele a rendelkezési jog igazolása, ezért a tulajdonosi kör, a tulajdon megosztás pontos ismerete sőt rendezése elengedhetetlen és sürgető feladat.

Virágné Kőházi-Kiss Edit

KÖTI-KÖVIZIG